Orbán vezetékjátszmája: Hogyan blokkol egy törött cső 90 milliárd eurót Ukrajnának

Van egyfajta pofátlanság abban, amikor valaki beleegyezik valamibe, majd úgy tesz, mintha sosem tette volna. Orbán Viktor úgy tűnik, tökélyre fejlesztette ezt a művészetet.

Magyarország miniszterelnöke jelenleg blokkol egy 90 milliárd eurós uniós hitelt Ukrajnának, amely egy kétéves katonai és gazdasági támogatási csomagot fedezne, miközben Oroszország háborúja az ötödik évébe lép. A hivatalos indok? Egy megrongálódott olajvezeték. A valódi ok? Nos, április 12-én választások lesznek, a közvélemény-kutatások pedig nem festenek túl fényesen.

A vezetékprobléma

2026. január 27-én egy orosz dróntámadás ért egy infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai Brody szivattyúállomás közelében, kiiktatva a Barátság vezeték egy szakaszát. A tájékozatlanok kedvéért: a Barátság (ami irónikus módon éppen "barátságot" jelent) évtizedek óta pumpál orosz nyersolajat Közép-Európába. Magyarország és Szlovákia erősen függ tőle.

Ukrajna vis maior helyzetet hirdetett, és az olajszállítás leállt. Magyarország azonnal csalást kiáltott, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig azt állította, hogy az egész egy összehangolt politikai játszma Kijev és Brüsszel között.

Ukrajna ezzel szemben rámutatott arra a meglehetősen nyilvánvaló tényre, hogy Oroszország bombázta le a vezetéket.

A hitelpatthelyzet

Itt válik igazán abszurddá a helyzet. Mind a 27 uniós tagállam támogatta a 90 milliárd eurós hitelt egy 2025. decemberi csúcstalálkozón. Orbán is. Ő is igent mondott. Aztán mégsem, és a támogatását a Barátság vezetéken keresztüli olajszállítás helyreállításához kötötte.

"Ha nincs olaj, nincs pénz" jelentette ki Orbán egy közösségi médiás videóban, olyan egysoros választ adva, amely jól működik otthon, de a többi uniós vezetőt csak fejfájással tölti el.

Az EU ésszerű megoldást kínált: technikai és pénzügyi támogatást a vezeték javításához. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta ezt, és becslése szerint a javítás körülbelül hat hetet venne igénybe, feltéve, ha Oroszország nem bombázza újra. Méltányos feltétel, gondolhatnánk.

Budapestnek ez nem volt elég. A 2026. március 19-i uniós csúcson Magyarország, Szlovákiával kiegészülve, nem volt hajlandó feloldani a vétót, így a hitel sorsa bizonytalanná vált.

A választási elefánt a szobában

Számos uniós vezető meglepően nyíltan beszélt arról, mi is történik valójában. Friedrich Merz német kancellár "a hűtlenség durva cselekedetének" nevezte. Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint Orbán "fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában." Rob Jetten holland miniszterelnök "elfogadhatatlannak" bélyegezte a vétót.

Orbán a közvélemény-kutatásokban lemaradásban van a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter mögött a magyarországi április 12-i választások előtt. Az erős ember szerepe, aki szembeszáll Brüsszellel, miközben alacsonyan tartja az energiaárakat, jól bevált forgatókönyv a magyar miniszterelnök számára. Hogy a választók ezt most is beveszik-e, az még kiderül.

Mi történik ezután?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az EU "így vagy úgy" átadja a hitelt, utalva olyan mechanizmusokra, amelyek teljesen megkerülik Magyarország vétóját. Horvátország alternatív olajútvonalat ajánlott fel. Mivel az EU már tervezi az orosz olaj végleges betiltását 2026 tavaszára, Magyarország függősége a Barátság kőolajától egyre inkább saját maguk által okozott problémának tűnik.

Eközben Szlovákia elmérgesítette a helyzetet azzal, hogy leállította az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti áramszolgáltatást, Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke pedig kijelentette, hogy "senki sem zsarolhatja" az uniós intézményeket, miközben az olajárak a szélesebb körű közel-keleti volatilitás miatt hordónként 100 dollár felett maradtak.

A lényeg az: egy vezetéket, amelyet Oroszország bombázott, Magyarország arra használ, hogy blokkolja a segélyt annak az országnak, amelyet Oroszország bombáz. Ha ettől a mondattól megfájdul a feje, üdvözöljük az EU diplomáciájában 2026-ban.

Olvassa el az eredeti cikket a forrásnál.