LaGuardia repülőtéri baleset: Egy tűzoltóautó, egy leszálló repülő, és tíz figyelmen kívül hagyott megállási parancs

Vasárnap késő este az Air Canada 8646-os járata leszállt a LaGuardia repülőtéren, egy szokványos montreali útból érkezve. Ami ezután történt, az már egyáltalán nem volt szokványos. A CRJ-900-as regionális sugárhajtású repülőgép, miközben még lassított a 4-es futópályán, 150 és 170 km/h közötti sebességgel ütközött egy repülőtéri tűzoltóautóba. Mindkét pilóta életét vesztette. A fedélzeten tartózkodó 72 utas és négy személyzeti tag közül 41-et kórházba szállítottak, bár 32-t azóta már elbocsátottak.

Ez nem légi katasztrófa volt. Ez egy földi futópálya-incidens volt. A repülő már leszállt. És ez valahogy még rosszabbá teszi az egészet.

Hogyan kerülhetett egy tűzoltóautó egy aktív futópályára?

Itt válik a történet tragikusból mélyen bosszantóvá. A tűzoltóautó nem véletlenből vagy meghibásodás miatt volt ott. Egy teljesen különálló incidenshez vezényelték ki: a United Airlines 2384-es járata megszakította a felszállást, miután egy jégtelenítő figyelmeztető lámpa felgyulladt, és egy kabinbeli szag rosszul lett a légiutas-kísérőktől. A légiforgalmi irányítás engedélyezte az 1-es számú tűzoltóautónak, hogy a Delta gurulóúton keresztezze a 4-es futópályát.

Majd, látszólag felismerve a hibát, az irányító elkezdett "stop"-ot kiabálni, a hangfelvételek szerint legalább tízszer. A tűzoltóautó nem állt meg. A repülő nem tudott megállni. Két pilóta halt meg emiatt.

A légiirányítói hangfelvétel, amelyről mindenki beszél

Az ütközés után néhány órával a légiforgalmi irányítói hangfelvételek elkezdte terjedni az interneten, és egy mondat különösen éles figyelmet kapott. Az ütközés után az irányító hangján hallható: "Én rontottam el."

Ez egy figyelemreméltóan őszinte beismerés egy olyan iparágban, amely pontos, érzelem nélküli kommunikációra épül. Hogy ez a kijelentés a teljes képet tükrözi, vagy csupán egy sokkos pillanat megnyilvánulása, az még kiderül. Az NTSB vezeti a vizsgálatot, és Sean Duffy közlekedési miniszter megerősítette, hogy hivatala vizsgálja, szerepet játszottak-e a légiforgalmi irányítói létszámproblémák az esetben. Tekintettel az irányítói kimerültséggel és alullétszámozottsággal kapcsolatos, jól dokumentált aggodalmakra az amerikai repülőtereken, a kérdés szinte önmagát megválaszolja, bár a vizsgálathoz várhatóan 12-18 hónap szükséges a hivatalos megállapítások közzétételéhez.

A járat és a személyzet

A 8646-os járatot a Jazz Aviation üzemeltette az Air Canada nevében. A CBS News egyik jelentése Laura Einsetlert azonosítja kapitányként, akiről azt mondják, hogy több mint 30 éves repülési tapasztalattal rendelkezik, bár ezt az írás idején más sajtóorgánumok nem erősítették meg függetlenül. Ami megerősített: mind a kapitány, mind az első tiszt életét vesztette egy olyan leszálláson, amelynek rutinszerűnek kellett volna lennie.

A következmények

A LaGuardia repülőteret teljesen lezárták, és hétfőn legalább délután 2 óráig zárva maradt, miközben több mint 500 járatot töröltek a hálózaton. Kathryn Garcia, a Port Authority ügyvezető igazgatója megszólalt az üggyel kapcsolatban, Mark Carney kanadai miniszterelnök pedig "mélyen szomorítónak" nevezte az esetet. Bűncselekmény vagy terrorizmus gyanúja nem merül fel.

Mi következik ezután?

Az NTSB vizsgálata rekonstruálja az események teljes láncolatát, a tűzoltóautónak adott kezdeti engedélytől az irányítónak a megállítására tett kétségbeesett kísérletein át. Még az ütközés pontos ideje is vitatott: a források vasárnap éjjel 23:38-ra, 23:40-re vagy 23:47-re teszik, ami fogalmat ad arról, mennyi alapvető részletet kell még tisztázni.

Ami már most világos: egy repülő leszállt, egy tűzoltóautó keresztezte az útját, és az emberek és gépek közötti kommunikációs láncban valahol katasztrofálisan rosszul sült el valami. A kérdés nem az, hogy a rendszer csődöt mondott-e. Hanem az, hogy egyszerre hány részén mondott csődöt.

Az eredeti cikket a forrásnál olvashatja.