Dánia állítólag terveket dolgozott ki grönlandi kifutópályák megsemmisítésére egy esetleges amerikai katonai akció esetén

Vészhelyzeti tervek napvilágra kerülése a fokozódó transzatlanti feszültségek közepette

Dánia állítólag vészhelyzeti terveket készített grönlandi kulcsfontosságú kifutópályák lerombolására arra az esetre, ha az Egyesült Államok katonai művelettel próbálná meg elfoglalni a területet, derült ki a dán közszolgálati műsorszolgáltató, a DR jelentéseiből.

A leleplezések élesen mutatják, mennyire komolyan vette Koppenhága az amerikai agresszió fenyegetését autonóm területével szemben az Északi sarkvidéken. A terveket állítólag azután dolgozták ki, hogy a venezuelai elnök, Nicolás Maduro őrizetbe vételére irányuló amerikai művelet felerősítette azokat a félelmeket, miszerint Washington hajlandó erőszakot alkalmazni területi ambíciói elérése érdekében, akár közelebb is.

Miért fontos Grönland?

Grönland, a világ legnagyobb szigete, évtizedek óta a dán királyság önkormányzattal rendelkező területe. Hatalmas stratégiai értékkel bír az Északi sarkvidéken elfoglalt helyzete miatt, mivel Észak Amerika és Európa között fekszik, emellett értékes ásványkincsekkel és fontos katonai infrastruktúrával rendelkezik, beleértve a Pituffik Űrbázist, amelyet korábban Thule Légibázisként ismertek.

Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump többször is kifejezte érdeklődését Grönland megszerzése iránt, először hivatali idejének első szakaszában vetette fel az ötletet. A javaslatot akkoriban széles körű hitetlenség fogadta, és a dán, valamint a grönlandi vezetők határozottan elutasították. A kérdés azonban újult erővel tért vissza, ami valódi aggodalmat váltott ki Koppenhágában azzal kapcsolatban, hogy Washington meddig hajlandó elmenni.

A venezuelai művelet fokozta a tétet

A jelentések szerint a venezuelai vezetést célzó amerikai művelet volt az a fordulópont, amely megváltoztatta a dán védelmi gondolkodást. Az, hogy az Egyesült Államok hajlandó közvetlen, erőszakos fellépésre egy szuverén nemzet vezetőjével szemben, állítólag arra késztette a dán tisztviselőket, hogy újraértékeljék a Grönland elleni katonai akció lehetőségét.

A repülőtéri infrastruktúra megsemmisítésére vonatkozó vészhelyzeti terveket elhárító stratégiaként értelmezték, amelynek célja az volt, hogy a szigetre irányuló gyors katonai bevetést jelentősen megnehezítsék. A kifutópályák működésképtelenné tétele akadályozná a külföldi erők képességét csapatok és felszerelés partra szállítására, időt nyerve ezzel egy diplomáciai vagy katonai válaszlépéshez.

Figyelemre méltó elmozdulás a szövetségesi kapcsolatokban

Az ilyen tervek puszta létezése is rendkívüli. Dánia a NATO alapító tagja, és az a gondolat, hogy egy szövetséges tagállam védelmi intézkedéseket készítsen elő az Egyesült Államokkal szemben, még néhány éve elképzelhetetlen lett volna. Ez sokat elmond arról, hogyan romlott meg a bizalom a hagyományos nyugati szövetségesek között ebben az időszakban.

Dánia azóta jelentősen növelte védelmi kiadásait az északi sarkvidéki régióban, milliárdos nagyságrendű koronát költve Grönland biztonsági infrastruktúrájának megerősítésére. A dán kormány ezeket a beruházásokat szükségesnek nevezte a szuverenitás védelme és a stabilitás fenntartása érdekében a világ egyre vitatottabb részén.

Grönland saját hangja

Érdemes megjegyezni, hogy Grönland körülbelül 56 000 fős lakosságának saját nézőpontja van ezekről a kérdésekről. A terület fokozatosan halad a nagyobb autonómia felé, és sok grönlandi fejezte ki frusztrációját amiatt, hogy a nagyhatalmi politika sakkjátszmájában alkualapként kezelik őket. Vezetőik következetesen érveltek amellett, hogy a sziget jövőjével kapcsolatos minden döntést maguknak a grönlandiaknak kell meghozniuk.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Ezek a leleplezések valószínűleg újra fellángoltatják a vitát a transzatlanti kapcsolatok állapotáról és a szövetségi szolidaritás korlátairól, amikor a nemzeti érdekek ütköznek. Az Egyesült Királyság számára, amely saját északi sarki érdekekkel rendelkezik, és szoros kapcsolatot ápol mind Dániával, mind az Egyesült Államokkal, a helyzet rávilágít az egyre összetettebb geopolitikai környezetre a Magas Északon.

Nem világos, hogy a kifutópályák lerombolására vonatkozó tervek még mindig érvényben vannak e vagy azóta felülvizsgálták őket, de puszta létük is egy kijózanító fejezetet jelent a modern európai biztonsági tervezésben.

Az eredeti cikk itt olvasható: forrás.