Céges elvonulás kritika: A Jury Duty zseniális folytatása a munkahelyi politikát kötelezően nézendő tévéműsorrá változtatja

Ha ültél már végig olyan céges csapatépítő tréninget, ahol arra gondoltál, ez egyszerűen nem lehet igaz, akkor a Jury Duty Presents: Company Retreat fájdalmasan ismerős lesz számodra. Az Amazon rejtett kamerás vígjátéksorozatának második évada 2026. március 20-án érkezett meg a Prime Videóra, és eléri azt a lenyűgöző bravúrt, hogy a munkahelyi diszfunkciót őszintén nevetségessé tegye.

A koncepció: Egy srác, egy kamu csípősszósz cég és a totális káosz

A felállás csodálatosan egyszerű. Anthony Norman, egy 25 éves nashville-i fiatalember, aki az elmúlt két évet átmeneti munkákkal töltötte, azt hiszi, hogy állást kapott a Rockin' Grandma's nevű csípősszósz cégnél, amely épp vállalati elvonulásra indul. Amit nem tud, az az, hogy minden egyes kollégája körülötte színész, és az egészet a mi szórakoztatásunkra forgatják.

A csavar ezúttal egy Triukas nevű fiktív magántőkealap, amely egy vállalati felvásárlással érkezik, és a csapatépítőt a munkahelyi politika, a kényszerű szórakozás és az olyan passzív agresszív csapatépítő feladatok nyomásfőzőjévé változtatja, amitől minden HR osztály összerezzenne.

Felér az eredetihez?

Az első évad, amely 2023 áprilisában debütált az Amazon Freevee-n, igazi meglepetéssiker volt. James Marsden benne volt a játékban és bolondot csinált magából Ronald Gladden mellett, aki a műsor gyanútlan központi figurája volt. A sorozat négy Emmy jelölést kapott, köztük a legjobb vígjátéksorozat kategóriában, és 96 százalékos nézői értékeléssel bír a Rotten Tomatoes oldalán. Ezt nehéz túlszárnyalni.

A legszembetűnőbb változás itt a híresség hiánya. Nincs Marsdenhez fogható nagy név, aki a háttérben bohóckodna. Néhány kritikus ezt gyengeségként könyvelte el, de őszintén szólva ez bizonyítja, hogy a formátum a sztároktól függetlenül is megállja a helyét. A humor a szituációkból fakad, nem abból, hogy egy híres arcot látunk, aki épp próbálja visszafojtani a nevetését.

A sorozatot ismét Lee Eisenberg és Gene Stupnitsky alkotta, akik korábban A hivatal írói voltak (nem kevesebb, mint a 2. és 6. évad között), a rendező pedig Jake Szymanski. A stáb pontosan tudja, hogyan kell kiaknázni a munkahelyi abszurditásból fakadó kínos humort. Az írás pengeélen táncol a valószerűtlen és a hihető között, ami elengedhetetlen, ha az egész koncepció azon múlik, hogy az alany ne jöjjön rá a turpisságra.

Kritikai fogadtatás: Majdnem tökéletes pontszám

A korai kritikák elsöprően pozitívak. A Company Retreat jelenleg 100 százalékos értékeléssel áll a Rotten Tomatoes oldalán, bár érdemes megjegyezni, hogy ez a szám viszonylag kevés korai véleményen alapul, és változhat. A Screen Rant 7 pontot adott rá a 10-ből, míg a Variety, a Collider és a Slate méltó utódként dicsérte.

Persze nem mindenki van meggyőződve. A The Hollywood Reporter egy édesebb, enyhébb ismétlésnek nevezte, az IndieWire pedig kevésbé volt kegyes. A konszenzus az, hogy ha élvezted az eredetit, itt is találsz bőven kedvedre valót, de ne várd, hogy a sorozat feltalálja a spanyolviaszt.

Mi teszi igazán működőképessé?

A csínytevések és a megrendezett káosz alatt van valami váratlanul melegszívű a Company Retreatben. Anthony Norman kifejezetten tisztességes embernek tűnik. Olyan őszinte lelkesedéssel veti bele magát az abszurd helyzetekbe, hogy inkább szurkolsz neki, mintsem kínosan éreznéd magad helyette. A műsor valódi kapcsolódási pontokat talál a mesterséges őrület közepette, ami egy egyszerű átverős show fölé emeli.

Mindezt úgy, hogy a vállalati szatíra nagyobbat üt, mint az eredeti bírósági környezete. Bárki, aki túlélt már egy szinergia workshopot, vagy akinek azt mondták, hogy hozza a munkahelyére az autentikus énjét, személyes támadásnak érezheti a látottakat.

Az ítélet

A három hét alatt megjelenő nyolc epizóddal (az utolsó adag április 3-án érkezik) a Company Retreat egy gyors, könnyed néznivaló, amely messze a saját súlycsoportja fölött teljesít. Az Egyesült Királyságban a Prime Videón érhető el normál előfizetéssel. Ha már fizetsz a Prime-ért, ez önmagában indokolja az előfizetés fenntartását egy hónapig.

Nem pontosan ugyanaz a megismételhetetlen varázslat, mint az első évad, de vicces, meglepően szívmelengető, és bizonyíték arra, hogy a reality tévének nem kell gonosznak lennie ahhoz, hogy szórakoztató legyen. Csak talán ne a saját céges csapatépítőd előtti este nézd meg.

Olvasd el az eredeti cikket a forráson.