A szabálykönyv lángol: hogyan tépte szét az iráni háború a nemzetközi konfliktusok minden normáját

Ha a nemzetközi jog fizikai könyv lenne, a 2026 februárjában történt események azzal értek volna fel, mintha beledobnánk egy máglyába, és marshmallowt pirítanánk a lángjai felett.

Amikor az USA és Izrael 2026. február 28-án meglepetésszerű légicsapásokat mért Iránra, nem csupán katonai célpontokat támadtak meg. A második világháború óta fennálló, bármilyen tökéletlenül is, de a konfliktusokat szabályozó nemzetközi rend alapjait rendítették meg. A rezgések pedig még mindig érezhetők.

Diplomácia? Miféle diplomácia?

Íme az a rész, amely tátott szájjal hagyhat mindenkit. Az USA és Irán közötti tárgyalások leginteznívebb fordulója február 26-án zárult Genfben, mindössze két nappal azelőtt, hogy megkezdődtek a bombázások. Mindkét fél beleegyezett a tárgyalások folytatásába. A tárgyalási jegyzetek tintája alig száradt meg.

Az első 12 órában közel 900 csapást mértek. A negyedik hétre az amerikai CENTCOM több mint 8 000 iráni célpontot támadott meg. Ez nem volt arányos válasz egy közvetlen fenyegetésre. Az amerikai hírszerzés ugyanis megállapította, hogy Irán akkoriban nem is törekedett nukleáris fegyverek megszerzésére.

Egy államfő megölése

Ali Hamenei főtitká az első csapásokban vesztette életét, halálát az iráni állami média március 1-jén erősítette meg. Bármit is gondoljon valaki Hamenei rezsimjéről, egy regnáló államfő szándékos meggyilkolása sérti a diplomáciai és állami személyek védelméről szóló New York-i egyezményt. Még Oroszország Vlagyimir Putyinja, a nemzetközi jog aligha mintaképe, is "a humán erkölcs és a nemzetközi jog összes normájának cinikus megsértéseként" jellemezte azt.

Ha már Putyin tart erkölcsi előadást, talán érdemes egy kis csendes önvizsgálatot tartani.

Az emberi ár

A polgári áldozatok száma döbbenetes. Március 3-ra az Iráni Vörös Félhold 600-nál több polgári halálesetet jelentett, az Iráni Emberi Jogi Aktivisták szervezete 742-t becsült. Március 7-re 6 668 civil létesítményt ért csapás, köztük:

• 5 535 lakóegységet
• 65 iskolát
• 14 egészségügyi intézményt

Minabból érkező jelentések szerint legalább 100, 7 és 12 év közötti lány halt meg, amikor egy általános iskolát ért találat, bár az aktív konfliktusokban a veszteségi adatok vitatottak maradnak. Az UNESCO elítélte a teheráni Golesztán Palota, egy világörökségi helyszín megkárosítását. Mert láthatóan semmi sem tabu.

Hullámzó hatások szerte a világban

Irán megtorlást hajtott végre a Perzsa-öböl szomszédos országai ellen, február 28. óta több mint 500 ballisztikus és tengeri rakétát lőtt ki, közel 2 000 drón kíséretében. Az olajárak mintegy 45%-kal emelkedtek, a nyersolaj hordónkénti ára 110 dollár fölé kúszott. Több mint 3 000 hajó rekedt meg, miközben a Hormuz-szoros forgalma szinte teljesen leállt. Mivel a globális olaj- és LNG-szállítmányok közel 20%-a halad át ezeken a vizeken, a gazdasági következmények gyorsak és pusztítóak voltak. Az IMF figyelmeztetett, hogy az energiaárak minden 10%-os emelkedése közel 0,5%-kal növelheti a globális inflációt.

Eközben az IRIS Dena iráni haditengerészeti fregatt elsüllyesztése március 4-én, amelyet az USS Charlotte hajtott végre Srí Lanka közelében, a kb. 180 fős legénységből 87 tengerész életét követelte. A hajó egy indiai nemzetközi flottaszemlére visszafelé tartott, és gyakorlatilag le volt fegyverkezve. Ez volt az első amerikai tengeralattjáró által végrehajtott torpedótámadás a második világháború óta, és az első nukleáris tengeralattjáró által elsüllyesztett felszíni hajó az 1982-es falklandi háború óta.

Hol tart most a világ?

A nemzetközi jogászok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a csapások megsértik az ENSZ Alapokmányának 2. cikk (4) bekezdését. Az ENSZ főtitkára ugyanezt mondta. Frank-Walter Steinmeier német elnök "a nemzetközi jog katasztrofális megsértéseként" jellemezte azt. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök hasonló véleményt fogalmazott meg. Az USA mégis a kongresszus felhatalmazása nélkül lépett fel, kizárólag a főparancsnoki jogkörre hivatkozva.

A nemzetközi konfliktusok szabályait nem csupán meghajlították. Kettétörték, felgyújtották, és szélnek eresztették. A kérdés most az, hogy van-e bárkinek elég akarata összeszedni a darabokat.

Az eredeti cikket olvassa el itt: forrás.